Tanulási zavarral küzdő gyerekek értékeléséről

A tanulási gyengeséggel és a részleges ( BTM ) vagy átfogó zavarral ( SNI ) küzdő tanulók integrált oktatását iskolánk helyi tanterve és pedagógiai programja szabályozza, összhangban a nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel, továbbá 33/2012. ( X.8 ) EMMI rendelet irányadó elveivel.

Ezen tanulók alap problémája, hogy jó vagy átlagos képességeik ellenére feltűnő nehézségeik támadnak a tanulás egy-egy részterületén, ami károsan hat ki az összteljesítményükre.

A nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztése a szakértői véleményre épülő egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztő foglalkozáson folyik szakemberek bevonásával. Ugyanakkor mivel az érintett tanulók jó vagy átlagos képességűek, ezért a tantervi előírásoknak megfelelően részt vesznek társaikkal az általános tantervű oktatásban. Integrált képzésük nagyban elősegíti iskolai pályafutásukat, az eredményes szocializációt, az egészséges énkép kialakulását, a kudarctűrő képességük erősödését stb..

Ugyanakkor az oktatásnak, tanulásnak, az iskolában folyó munkának fontos része a számonkérés és értékelés is, amelynek szintén a tanuló fejlődésének előrehaladását kell szolgálnia. Sok év tapasztalata azt mutatja, hogy a BTM-es és az SNI –s tanulók értékelésénél egységesen alkalmazott százalékos értékelés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, pedagógiailag indokolatlan, ( nem véletlen , hogy a törvény ilyet nem ír elő, és információink szerint,egy iskolában sem alkalmazzák ilyen módon,). Ez a kedvezmény nem növeli a gyerekek ambícióját, munkakedvét, teljesítő képességét, nem nyújt igazi sikerélményt. Mivel nem munkaalapú, nincs mögötte teljasítmény, ezért nem játszódnak le azok az agyi és mentális folyamatok amelyek a jól teljesített munka eredményeképpen segítik a fejlődést.

Mindezeket figyelembe véve a tantestület kiértékelte az eddigi tapasztalatokat, tárgyalt a szakemberekkel, átvizsgálta a törvényi előírásokat, és úgy döntött, hogy a százalékos kedvezményt megszünteti. Ugyanakkor a továbbiakban fokozottabban támaszkodunk a szakértői bizottság szakértői véleményére. A diagnózist a lehető legpontosabban értelmezzük, az abban szereplő, a számonkérés formáira vonatkozó javaslatokat figyelembe véve, továbbá minden gyerekről a gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal konzultálva, a hátránnyal küzdő tanuló számára egyéni, a számára legoptimálisabb számonkérési formát alakítunk ki. Meggyőződésünk, hogy így kifinomultabb, egyénre szabottabb a gyermek fejlődését jobban támogató számonkérési rendszer alakítható ki.

Néhány az alkalmazható módszerek közül: több idő a feladatok megoldására; rövidebb feladatsor összeállítása; differenciált feladatsor; a feladatot ( pl.: diszlexiás tanuló esetén ) a tanár olvassa fel, de a gyermek értelmezi; a szóbeli számonkérés lehetőségeinek növelése stb..

Dunaharaszti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola tantestülete